Sajtószoba

Sajtófigyelő

 


Sajtóközlemény Nyitókonferencia


Kétmilliárd forintból fejleszti kutatási infrastruktúráját a Nyugat-magyarországi Egyetem

Nyertes pályázatának köszönhetően az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott 1 888 808 588 forintos támogatással és 5%-kos önrésszel fejleszti kutatási infrastruktúráját a Nyugat-magyarországi Egyetem a TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 keretében. Az agrárium, az erdőgazdálkodás, az iparosodás és az urbanizáció természeti környezetünkre gyakorolt hatásait a Dunántúl négy városában, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Székesfehérváron és Szombathelyen az alprojekteket irányító négy egyetemi kar (az Erdőmérnöki Kar, a Faipari Mérnöki Kar, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, valamint a Természettudományi Kar) részvételével vizsgálják. Kutatócsoportjai révén a megvalósításba az egyetem további négy kara (a győri Apáczai Csere János Kar, a székesfehérvári Geoinformatikai Kar, a szombathelyi Bölcsészettudományi Kar és a soproni Közgazdaságtudományi Kar) is bekapcsolódik.

 

Az öt elemre épülő fejlesztés, amely a természeti örökségünk megőrzését és fenntarthatóságát, a városok öko-környezetének komplex vizsgálatát, a növénytermesztési technológiák és a termelési eredmények optimalizálását, a biotikus és abiotikus környezet vizsgálatát, valamint a regionális gazdasági fejlődés műszaki innovációs hátterének megújulását tűzte zászlajára, 2010. május 1. és 2012. április 30 között valósul meg. Bár a projekt kétéves időtartamú, hatásai, s az általa elindított folyamatok hosszú távon fejtik ki hatásukat a nyugat-dunántúli régióban.

 

- A TÁMOP 4.2.1/B projekt szervesen illeszkedik intézményünk 2009-ben indult „ZÖLD EGYETEM” programjába, melyet az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósít meg több lépcsőben – nyilatkozta Prof. Dr. Faragó Sándor, az egyetem rektora az október elsején tartott nyitórendezvényen. - A Nyugat-magyarországi Egyetem stratégiai és operatív céljainak elérésében a TIOP 1.3.1. (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) pályázat jelentette az első komoly lépést az oktatási-, a kutatási- és az épületinfrastruktúra, valamint az eszköz- és informatikai fejlesztések terén. Ezt követte a kutatások humán erőforrásainak fejlesztését támogató TÁMOP 4.2.2. (Társadalmi Megújulás Operatív Program) projekt, amely a mező- és erdőgazdálkodás és a klímaváltozás kapcsolatait vizsgáló kutatási projekteket és kutatói teameket hozott létre. A kutatási eredmények alkalmazásba történő sikeres átültetését hivatottak elősegíteni azon technológia-transzfer eljárások, eszközök és informatikai fejlesztések, melyeket alapvetően a TÁMOP 4.2.1 projekt köré csoportosítottunk. Az itt létrehozott Technológia Transzfer Iroda munkájával szervesen kapcsolódik a megnyitott TÁMOP 4.2.1/B projekthez is. Az egyetemi szintű kutatások eredményeit egyrészt a nemzetközi kutatói környezet, másrészt a civil társadalom, a felsőoktatás iránt érdeklődő fiatalok felé hivatott közvetíteni a TÁMOP 4.2.3 disszeminációs projekt. A felsőoktatásból kikerülő kiművelt emberfőkkel is fenn kívánjuk tartani a kapcsolatot, hiszen a tudomány, technológia mai gyors fejlődési üteme mellett az egész életpályát végigkísérő tanulás szükséges. A TÁMOP 4.1.1. projekt révén az egyetemnek mind a tíz karán kiépül a diplomás pályakövetési rendszer, a vezetői információs rendszer, a hallgatói szolgáltatásrendszer, a karrierirodák hálózata. A köztudatban nem véletlenül „kutatóegyetemi pályázatként” közismertté vált TÁMOP 4.2.1/B projekt alapvető célja pedig az, hogy intézményünk a következő 2 év folyamán a felsőoktatás minőségének javításával, valamint a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésével meg tudjon felelni azon meghatározott minőségi kritériumoknak, amelyek a „KUTATÓEGYETEM” minősítés eléréséhez szükségesek. Ehhez kiemelkedő színvonalú képzésre, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térséghez szervesen kapcsolódó kutatási tevékenységre van szükség. A mind hazai, mind nemzetközi szinten megvalósuló kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit az oktatásba, tehetséggondozásba kívánjuk átültetni, a Nyugat-magyarországi Régióban vezető szerepet betöltve.

A program tovább erősítheti az egyetem hálózati jellegéből fakadó előnyöket. Az egyetem egyik alapvető feladata, hogy a régió fejlődésének hajtómotorja legyen. Az 5 városban, illetve most már a hatodikban is jelenlevő Nyugat-magyarországi Egyetem többek között e program révén valósíthatja meg azt a célkitűzést, hogy megvizsgálja azt, hogyan hatnak a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási technológiák, valamint az urbanizáció a természetes környezetre. Mit kell, mit lehet tenni, ha a „civilizáció” további térhódítását meg akarjuk állítani úgy, hogy az életminőségünk ne változzon, illetve a fejlődés fenntartható legyen.

 

- A projekt pozitívuma elsősorban abban áll, hogy a kutatásokra és a kutatási infrastruktúra fejlesztésére fordítható komoly forrásokat tartalmaz, amelyek a felhasználásuk során megsokszorozódhatnak - hangsúlyozta Prof. Dr. Neményi Miklós akadémikus, az egyetem tudományos és külügyi rektorhelyettese, a projekt szakmai vezetője. - A Nyugat-magyarországi Egyetem hálózati egyetem, ma már öt városban összesen tíz karral van jelen, emellett egy hatodik városban, Zalaegerszegen is van kihelyezett képzése - folytatta. - Mint ilyennek, szükségszerűen az egységre kell törekednie. A projekt a kutatások terén nagy mértékben hozzájárul az egység megteremtéséhez. A hálózati egyetem a jövő egyeteme, amely azzal az alapvető kihívással néz szembe, hogy adott régió gazdasági-szociális-kulturális fejlődésének a hajtóereje legyen. Ez a lehetőség is tovább erősödik e pályázat megvalósulásával. Ugyanakkor az egyetemek számára az egész világon, így Magyarországon is óriási kihívást jelent a verseny. Különböző értékelési rendszerek vannak, amelyekkel rangsorolják őket. Nem mindegy, hogy egy intézmény az első 500, 400, vagy a legjobb 100 között van. A kutatást és innovációt támogató projektünk révén erősíteni fogjuk pozíciónkat és igyekszünk megfelelni a kutatóegyetemmé válás, illetve a kutatóegyetemekkel szemben támasztott követelményeknek. Például növelhetjük a doktori iskoláink számát. Rövidesen Szombathelyen újabb doktori iskola kerül akkreditálásra, de olyan egyéb szempontokat sem téveszthetünk szem elől, mint például a nemzetközi együttműködés intenzifikálása. (Erre vonatkozóan a vezetés azt kérte a karoktól, hogy alakítsanak olyan research centereket, amelyek más európai egyetemek kutatóközpontjaival összekapcsolódva sikeresen pályázhatnak uniós források elnyerésére.) A harmadik példa, amit megemlítenék, a költségvetésünket érinti. A kutatóegyetemmé válás feltétele az is, hogy az éves költségvetés 15-20%-kát kutatásból realizálja az adott felsőoktatási intézmény. A pályázat ehhez is nagymértékben hozzájárul. A cím elnyeréséhez a magas színvonalú publikációs tevékenység is elvárás. A menedzsment ezért arra ösztönzi a karokat, illetve az alprojekteket, hogy növeljék a nemzetközileg elismert impaktfaktoros folyóiratokban megjelenő cikkek számát, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a világ egyetemei között minél előkelőbb pozíciót tudjunk kivívni magunknak - összegzett az akadémikus.

 

Magyarországon a természetvédelem, az erdő- és mezőgazdálkodás, a környezetvédelem, a természetes és agroökológiai rendszerek, stb. vizsgálata terén korábban is számos kutatási program valósult meg, ill. folyik napjainkban is. Ugyanakkor ezek többsége csak egy-egy szegmensére koncentrál a biotikus és abiotikus „egésznek”. Az ipari forradalom kezdete óta az addig kvázi-egyensúlyban lévő rendszer, ciklus felbomlott és nyitottá vált: folyamatosan és egyre növekvő mértékben olyan szennyezőanyagok kerültek és kerülnek a levegőbe, a talajba, a felszíni és felszín alatti vizekbe, melyek kötési energiája olyan nagy, hogy a lebomlásuk éveket, évtizedeket vesz igénybe. Az így felhalmozódott hulladék anyagok tömege folyamatosan nő, klímaváltozást okozva, csökkentve és megváltoztatva az élővilág fennálló egyensúlyának körülményeit, esélyeit. A projekt az „egész” lecsökkent entrópiájának visszaállításához és a fenntarthatóság biztosításához kíván hozzájárulni. Az ehhez szükséges tudás megszerzése csak integrált kutatási programokkal lehetséges. Mindehhez azonban olyan átfogó informatikai és adatfeldolgozó rendszerre van szükség, amely mind a természetes, mind a technológiai (termelési) körülmények között rögzíteni tudja a különböző (földi, légi és műholdas) módon detektált adatokat, a genomikai és molekuláris biológiai tulajdonságokat, a magasabb rendű élőlények jellemzőit, és ezeket megfelelő módon fel is tudja dolgozni, lehetővé téve azok kiértékelését. Ilyen átfogó és integrált rendszer ma még nem létezik, különösen nem létezik olyan, amely egy régiót képes átfogni. Az adatok feldolgozásakor természetesen alkalmazni kell a legkorszerűbb matematikai eljárásokat is (fuzzy logika, neurális hálók, stb.). Az NYME jelen pályázatban ilyen integrált rendszer kiépítésére vállalkozik, amely egyben egy Ökomonitoring Fejlesztési Pólus megalapozása lehet a Nyugat-dunántúli Régióban. A Nyugat-magyarországi Egyetem ezen pályázatának célja, hogy fejlessze a jelentős nemzetközi eredmények eléréséhez szükséges kutatási kapacitását, majd azt hatékonyan működtesse. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében elnyert projektek (4.2.1, 4.2.2, illetve 4.2.3), kapcsolódva a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (1.3.1) projekthez, elősegítik az intézmény által „megtermelt” szellemi (tudományos) javak körforgását, hosszútávon pedig az intézményi, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot. Az egyetem átfogó célja, hogy a kutatási tevékenységet az alap és alkalmazott kutatás mellett az eredmények társadalmi hasznosításáig folytassa.

 

A nyitórendezvényen a projektet Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes, a projektmenedzsmentet Dr. Heil Bálint projektmenedzser, az Erdőmérnöki Kar docense mutatta be. Ezt követően került sor az alprojektek részletes bemutatására. Ezeket az alprojektvezető professzorok (Dr. Albert Levente általános rektorhelyettes, Dr. Bartha Dénes intézetigazgató, Dr. Jereb László, A Faipari Mérnöki Kar dékánja, Dr. Schmidt Rezső, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar dékánja és Dr. Veress Márton, a Természettudományi Kar dékánja) ismertették, akik a kutatási területek és irányok mellett a kutatás módszereire is kitértek. A plenáris ülést szekcióülések zárták.