események, adatok, információk

Innovációs pályázatokat hirdettek

Két operatív program kutatás-fejlesztési, valamint innovációs támogatási feltételeit tartalmazza az a rendelet, amely a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg, és csütörtökön lépett hatályba.   

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - Kiss Péter - rendelete a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) kutatás-fejlesztési (k+f) és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a Regionális Operatív Programok (ROP) k+f és innovációs tárgyú konstrukcióira adja meg a felhasználási szabályokat.

A kétféle forrásból azonos jogcímeken lehet pénzhez jutni. A jogcímek közé tartozik egyebek között a fiatal innovatív vállalkozások támogatása, a magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez, a K+F valamint innovációs tanulmányok, elemzések készítéséhez nyújtott támogatás, de igényelhető pénz marketingre is. A támogatás lehet végleges juttatás, visszatérítendő támogatás, kedvezményes feltételű kezesség, valamint tőkejuttatás.

Támogatás akkor adható, ha az növeli a projekt méretét, vagy gyorsítja azt, új munkahelyeket teremt, illetve lehetővé teszi, hogy a támogatott nagyobb összeget fordítson kutatás-fejlesztésre, valamint innovációra.

A támogatás mértéke (intenzitása) fő szabályként alapkutatásnál 100, alkalmazott kutatásnál 50, míg kísérleti fejlesztésnél 25 százalék, de egyes támogatásoknál függ a cég méretétől. A részletszabályok megadják, hogy a különféle tevékenységek mekkora arányú támogatást kaphatnak. Például aki magasan képzett munkaerőt kölcsönöz, az a díj felét kaphatja meg, legfeljebb három éven át.

A rendelet csütörtökön lépett hatályba. Az abban foglalt feltételekkel képzési támogatási döntést 2008. június 30-ig, míg kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási döntést 2013. utolsó napjáig lehet hozni.

 

 

AZ EU FP 7. keretprogramról röviden.

 

A Bizottság az előző időszakhoz hasonlóan specifikus programokat hirdet meg, amelyeket négy szerkezeti egységbe foglal.

            1.) Kooperáció

            2.) Ötletek

            3.) Emberi erőforrás

            4.) Kapacitások

 

A kooperáció 10 kutatási területet tartalmaz. A 10 kutatási terület belső tartalmát a tájékoztató  „ A 7. keretprogram specifikus programjainak tematikus területei”  címnél találja.

 

Az ötletek többnyire az alapkutatás támogatására jön létre.

 

Az emberi erőforrás esetében a Marie Curie program továbbfejlesztése várható, különböző alap programok kidolgozásával, mint pl. :

a.)    Kutatók alapképzése (Marie Curie hálózatok)

b.)    Az ipari vállalatok és az egyetemek közötti átjárás éehetöségei

c.)    Élethosszig tartó tanulás és karrierfejlesztés

d.)    Nemzetközi dimenzió

e.)    Egyedi cselekvések

 

A kapacitások alatt ösztönözni fogják, a

            a.) Kis- és középvállalatokat

            b.) A regionális tudást

            c.) A kutatási potenciált – INCO – hrizontális program –

            d.) Tudományt és társadalmat

            e.) Menedzsmentet

 

Újdonságként várható a 7. keretprogramban a Technológiai Platformok és Közös Technológiai Kezdeményezések:

  • Olyan kutatási területek, melyekben az EU világelső lehetne. (Tüzelőanyag cella-, Nanoelektronika-, Biotechnológia és Növény-genomika platformok)
  • Olyan kutatási területek, melyekben az EU versenyképes lehetne. (Űrkutatási- és Beágyazott rendszerek platformja)
  • Fenntartható fejlődési platformok . (Vizellátási-, és Fotogalván platform)
  • Infrastruktúra platformok. (Mobil/zsinórnélküli kommunikációs platformok)
  • Társadalmi platformok. (Innovatív gyógyszerek az európai platform számára)
  • Tradicionális szektor. (Termelés, Acél-, Textil-, Építkezés) <o:p></o:p>
  •  

             

    EU FP 7. keretprogram specifikus programjainak tematikus területei

     

    EGÉSZSÉGÜGY

     

    a, Biotechnológia, generikus eszközök és technológiák az emberi egészség szolgálatában:
    High-throughput kutatás. Felismerés, diagnózis és monitoring. A terápiák alkalmasságának, biztonságának, hatékonyságának prognózisa (biológiai markerek, in vivo és in vitro módszerek és modellek, beleértve a szimuláció és a farmakogenomikát, célzott megközelítések és az állatkísérelteket kiváltó megoldások kifejlesztése és validálása). Innovatív terápiás megközelítések és beavatkozások.

    b, Kutatás az emberi egészség szolgálatában
    Biológiai adatok és folyamatok integrálása: széleskörű adatgyűjtés, rendszerbiológia. Az agy és betegségeinek, az ember fejlődésének és az öregedés kutatása. Fertőző betegségek kutatása: gyógyszer-rezisztencia kutatás, HIV/AIDS, malária, TBC, Hepatitis C valamint az újonnan kialakuló és újból felbukkanó fertőző betegségek (SARS és erősen fertőző influenza) kutatása. A fő betegségek kutatása: rák, cardiovascularis betegségek, diabetes/ elhízás, ritka betegségek, gyulladásos reumatikus szindróma, más krónikus betegségek, beleértve az autoimmun betegségeket is.
    c, Az európai polgárok számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások optimalizálása
    Klinikai eredmények átültetése a klinikai gyakorlatba. Az egészségügyi rendszerek minősége, hatékonysága és összetartása, beleértve az átalakuló egészségügyi rendszereket. A betegségek megelőzésének erősítése és a gyógyszerek jobb felhasználása. Az új egészségügyi terápiák és technológiák megfelelő alkalmazása.

     

    ÉLELMISZEREK, MEZŐGAZDASÁG, HALÁSZAT ÉS, BIOTECHNOLÓGIA

    a, A föld, az erdő és a víz biológiai forrásainak fenntartható felhasználása és menedzsmentje
    Genomika, proteomika, metabolomika. Fenntartható és versenyképes halászat és akvakultúra. Fenntartható, versenyképes és multifunkcionális mezőgazdaság és erdőgazdálkodás. Fertőző állatbetegségek, állati hulladékok biztonságos kezelése. Terméshozam javítása, beleértve az organikus gazdálkodást, a minőségi termelési módok és GMO hatást.
    b, Farmtól a fogyasztóig : élelmiszer, egészség, jólét
    Táplálkozás és a diétákkal kapcsolatos betegségek és rendellenességek, beleértve az elhízást és allergiát. Élelmiszerek minőségének és biztonságának növelése (mind vegyi, mind mikrobiológiai). Élelmiszerlánc integritása. Új összetevők és termékek kifejlesztése. Az élelmiszerek és élelmiszerlánc környezeti hatásai és az élelmiszereket és élelmiszerláncot befolyásoló környezeti hatások. Teljes élelmiszerlánc koncepció.
    c, Élettudományok és biotechnológia a fenntartható nem élelmiszer gyártás és folyamatok szolgálatában

    A föld és az erdő erőforrásainak, biomasszának, nyersanyagok javítása az energia, környezet, magas hozzáadott értékű termékek érdekében. Környezetvédelmi bioremediáció. Agráripari hulladékok felhasználása, erdőgazdálkodás.

     

                   

    INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

     

    a, AZ IKT technikai pillérei:
    Nanoelektronika, fotonika és integrált mikro-nano rendszerek. Mindenütt elérhető és korlátlan kapacitású hírközlési hálózatok. Beágyazott rendszerek, számítás- és vezérléstechnika. Szoftver, Grid-ek, biztonság és megbízhatóság. Tudásbázisok, kognitív és tanulási rendszerek. Szimuláció, megjelenítés, kölcsönhatás és vegyes valóság. Az IKT új perspektívái más tudományokra és műszaki területekre építkezve.
    b, A technológiák integrálása:

    Személyes környezetek. Otthoni környezetek. Robotrendszerek. Intelligens infrastruktúrák.      

    c, Alkalmazások kutatása:

    A társadalmi kihívásokra választ adó IKT. Az egészségügy előmozdítása. A társadalmi integráció. A mobilitás előmozdítása, intelligens, IKT alapú szállítási rendszerek és járművek segítségével, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés támogatása. A kormányok számára kifejlesztett rendszerek. Az IKT tartalom, a kreativitás és a személyes fejlődés érdekében. Új paradigmák a médiában, interaktív digitális tartalom létrehozásával. Technológiailag megtámogatott tanulás. A digitális kulturális erőforrások és javak hozzáférhetőségének támogatása. A vállalkozásokat és az ipart támogató IKT. A dinamikus, hálózatos és kooperatív üzleti folyamatok új formái, a munkaszervezés optimalizálása. Gyártástechnológia. KT a bizalom és a megbízhatóság érdekében:
    Személyes érdekeket védő technológiák, jogosultságok és a javak kezelése, védekezés a számítógépes fenyegetések ellen.
    d, Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák:

    Újszerű ötletek és a gyökeresen új felhasználások segítése, az IKT kutatási terveibe illeszthető új lehetőségek felkutatása.

     

     

    NANOTUDOMÁNYOK, NANOTECHNOLÓGIÁK, ANYAGTUDOMÁNY ÉS ÚJ GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁK


    a, Nanotudományok, nanotechnológiák
    Nano és magas precíziós technológiák a vegyiparban. Emberi egészségre, biztonságra és környezetre való hatás. Metrológia, nomenklatúra és szabványok. Új koncepciók és megközelítések kutatása a szektorális alkalmazás céljából, beleértve az újonnan kialakuló technológiák integrálását és konvergálását, -Nano motorok. Nano berendezések és rendszerek.

     b, Anyagok:

    Meghatározott tulajdonságú és előre meghatározható teljesítményű tudásalapú anyagok. A nagyteljesítményű anyagokkal kapcsolatos új tudás létrehozása új termékek és folyamatok kialakítása céljából. Magasabb komplexitás. Környezeti kompabilitás. Új nanoanyagok, beleértve a nanoösszetevőket.

     c, Új termelés:

    A feltételek és erőforrások kialakítása a tudásintenzív termelés érdekében,  eleértve a tervezést, fejlesztést, validálást. Új mérnöki koncepciók kifejlesztése a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások következő generációi számára szükséges technológiák konvergenciájának kihasználása érdekében.
    d, A technológiák integrálása az ipari alkalmazás céljából
    A tudás és technológia szektorális alkalmazása: egészségügy, élelmiszer, energia, vegyipar, környezet, textíliák és ruházat, cellulóz, papír acélipar.

     

     

    ENERGIA

     

    a, Hidrogén és üzemanyagcellák
    Helyhez kötött, hordozható és közlekedési alkalmazások előállítására képes üzemanyagcella- és hidrogénipar erőteljes technológiai alapjainak.
    b, Megújuló villamos áram-termelés
    Az új technológiák kialakítása (ezek várhatóan csökkentik a helyi megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés költségét).
    Regionális feltételekhez igazodó technológiák fejlesztése és demonstrációja.
    c, Megújuló tüzelőanyagok gyártása
    A megújuló energiaforrásokból előállított szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú tüzelőanyagok kifejlesztése és a fajlagos költségek leszorítása.

    d, Megújuló fűtő- és hűtőanyagok
    Megújuló energiaforrásokon alapuló fűtési és hűtési technológiák előállítása és használatuk lehetővé tétele az eltérő regionális feltételek mellett.
    e, A CO 2 elkülönítési és tárolási technológiái a kibocsátásmentes energiatermeléshez
    CO 2 elkülönítését és tárolását megvalósító technológiákat alkalmazó, csaknem kibocsátásmentes erőművek létrehozása.
    f, Tisztaszén-technológiák
    Tisztaszén-átalakítási technológiák kifejlesztése és demonstrációja az erőművek hatékonyságának és megbízhatóságának javítása céljából.
    g, Intelligens energiahálózatok
    Az európai villamosenergia- és gázrendszerek és hálózatok hatékonyságának és biztonságának növelése. A jelenlegi elektromos hálózatok interaktív szolgáltatási hálózatokká alakításával. A decentralizált és megújuló energiaforrások nagybani telepítését és integrálását akadályozó tényező felszámolásával.
    h, Energiahatékonyság és energiatakarékosság
    Épületek, szolgáltatások és az ipari energiahatékonyságot és energiatakarékosságot növelő új koncepciók és technológiák kifejlesztése. Energiahatékonyságot célzó technológiák és stratégiák integrálása. Új és megújuló energiát hasznosító technológiák használata. Energiakereslet irányítása
    i, Az energiapolitikai döntéshozatalt támogató tudás
    A technológiákkal kapcsolatos fő gazdasági, társadalmi kérdések elemzéséhez, irányszámok és forgatókönyvek felállításához szükséges módszerek és modellek kifejlesztése.

     

     

     

    KÖRNYEZETVÉDELEM-ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

     

    a, Éghajlatváltozás, szennyezés és kockázatok:
    Az éghajlati és a földtani rendszerek működése; alkalmazkodási és hatáscsökkentési intézkedések; levegő-, talaj- és vízszennyezés; beálló változások; az éghajlat, a földfelszín és az óceán kölcsönhatásai; a biológiai sokféleségre és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatások. Környezet és egészség : környezeti ártalomkeltők és az emberi egészség kölcsönhatása, toxikus anyagok kockázatelemzési módszerei, mutatók és a kockázatok számszerű kifejezése, költség-haszon elemzése és stratégiákhoz való felhasználása. Természeti veszélyek: a geológiai és az éghajlati katasztrófákhoz kapcsolódó előrejelzések, kockázati elemzések fejlesztése. Korai előrejelző rendszerek kialakítása. Megelőző és hatáscsökkentő stratégiák továbbfejlesztése.
    b, Fenntartható erőforrás-gazdálkodás
    Vízbázis-gazdálkodás, hulladékgazdálkodás és megelőzés, a biológiai sokféleség védelme, talajvédelem, a tengerfenék védelme, az elsivatagosodással és a földek minőségének romlásával szembeszálló megközelítések, erdőgazdálkodás, a városi környezettel való fenntartható gazdálkodás, adatkezelési és információs szolgáltatások, elemzések. A tengeri környezet fejlődése: a regionális tengerek és a part menti vizek szennyezése és eutrofizációja, mélytengeri ökológiai rendszerek, a tengeri élővilág sokféleségének alakulására és az óceáni körforgásra vonatkozó elemzések, a tengerfenék geológiája.
    c, Környezetvédelmi gazdálkodás
    A természetes és az ember által létrehozott környezetre irányuló megfigyelés, megelőzés, hatáscsökkentés, alkalmazkodás, szennyeződésmentesítés és helyreállítás környezetvédelmi technológiái. A technológiák értékelése, ellenőrzése és vizsgálata.

    d, Földünk megfigyelésének és értékelésének eszközei
    Földmegfigyelés: megfigyelő rendszerek fejlesztése és integrálása a GEOSS projekt keretében, a rendszerek interoperabilitása és információk optimalizálása a jelenségek megértése és modellezése érdekében. Előrejelzési módszerek és értékelési eszközök: a gazdaság, a környezet és a társadalom közötti kapcsolódások modellezése, új tudásalap és módszertanok kifejlesztése.

     

    KÖZLEKEDÉS-REPÜLÉSTECHNIKA

     

    a, Repüléstechnika és légi közlekedés
    A légi közlekedés környezetbarátabbá tétele: kibocsátások és zajártalom csökkentése.

    Az időkihasználás javítása: a menetrendek hatékonyságának fejlesztése, a légi, földi és világűrben történő közlekedést egységes politikájának hatékony végrehajtása, figyelembevéve az innovatív légiforgalmi rendszereket.
    A fogyasztók elégedettségének és biztonságnak biztosítása: beletartozik a repülőgép-választék növelése is.
    A öltséghatékonyság javítása: termékfejlesztés, a gyártás és fenntartási költségek csökkentése.
    A repülőgép és az utasok védelme: a légi közlekedés egészére irányuló védelmi intézkedések megerősítése.
    Úttörő szerep a jövő légi közlekedésében: megoldások a repüléssel kapcsolatos hosszabb távú kihívásokra.

    b, Felszíni (vasúti, közúti, vízi)
    A felszíni közlekedés környezetbarátabbá tétele: a környezetszennyezés és zajterhelés csökkentése, tiszta és hatékony motorok fejlesztése, az elhasználódott járművekre vonatkozó stratégiák.
    A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyósok leterheltségének csökkentése: innovatív, intermodális és interoperábilis közlekedési hálózatok kialakítása, a költségek internalizálása, az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása.
    A fenntartható városi mobilitás biztosítása: innovatív szervezési megoldások és szennyezésmentes közlekedési módok, kommunikációs infrastruktúra, integrált várostervezés és közlekedés.
    A biztonság és védelem javítása, amint az a közlekedési rendszerekben megjelenik.
    A versenyképesség megerősítése:a tervezési folyamatok javítása, innovatív és költséghatékony gyártási rendszerek, integratív architektúrák.

    C, Az európai globális műholdas navigációs rendszer (Galileo) támogatása
    Számos ágazatban használható, nagy pontosságú navigációs és időzítési szolgáltatások, a műholdas irányítás hatékony használata, a második generációs technológiák meghatározásának támogatása.

     

     

     

    TÁRSADALOM-GAZDASÁGTAN ÉS HUMAN TUDOMÁNYOK  (Az adatbázisban nem szerepel  

    a pályázatra vonatkozóan adat)

     

    VILÁGŰR    (Az adatbázisban nem szerepel a pályázatra  vonatkozóan adat)

     

    BIZTONSÁG  (Az adatbázisban nem szerepel a  pályázatra vonatkozóan adat)

     

     

    A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetése elrendelte az elszámolási és kifizetési rendszer teljes átvilágítását és a késedelmes kifizetésű projektek tételes vizsgálatát. Az Ügynökség szolgáltató szervezetnek tekinti magát, ezért az egész intézményrendszer működésében érvényesíteni kívánja a hatékonyság és a transzparencia elveit.

    Ennek néhány várható megjelenési formája:

    *       racionalizált ellenőrzések

    *       Minden projekthez azonosítható felelős rendelése

    *       Szükség esetén többletkapacitás rendelkezésre állása az ügyintézésben

    *       Hiánytalan igénylés esetén szeptember 3-tól az I. NFT valamennyi operatív programjánál egységesen tartható legfeljebb 60 napos kifizetés-teljesítési határidő

    *       a pályázatok benyújtásához eddig kért igazolások nagyobb része csak a támogatási szerződés megkötéséhez lesz benyújtandó

    *       öt eljárásrend a korábbi harmincféle eljárásrend helyett

    *       Egyszerűbb, egységesebb pályázati adatlapok és a támogatási szerződések

    *       egyablakos ügyintézés, szakterületenként egyetlen közreműködő szervezet

    *       elektronikus ügyintézés: kifizetési kérelmek és hiánypótlásra felszólító levelek elektronikus úton

    *       kétfordulós pályázati eljárás: csak a jónak ítélt projektötlet kidolgozása lesz szükséges

    *       csökken a kifizetésekhez benyújtandó dokumentumok száma

    *       gyors, pontos és pályázóbarát munka ösztönzése a támogatásokat kezelő intézményeknél

    *       állami igazolások beszerzése a pályázó helyett a kiíró dolga lesz

     Forrás : Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

    2007. 04. 03.

    Teljes cikk

     

    Megháromszorozódik az online piac
                Jó időben és helyen vannak a mai könyvtáros hallgatók, hiszen az információs ágazat nagy fejlődés előtt áll, fogalmazott dr. Mlinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) ügyvezető elnöke szerdán a Könyvtár- és Információtudományi Tanszék szaknapján. Az informatikus (könyvtáros) szakemberek munkaerő-piaci lehetőségeiről szóló előadásában a MATISZ vezetője kifejtette: napjaink trendjei a globalizáció, a technológia, a konvergencia, a tudástársadalom, az élethosszig tartó tanulás, illetve az egészséges életmód kifejezésekkel jellemezhetők. A könyvtárosoknak ebben az „új világban” egyebek mellett értéknövelő, tartalomközvetítő, -hasznosító és -közműkezelő, valamint oktató szerepe van. Jó példa ezekre az Európai Unió Leader-programja, amely új alapokra helyezve a vidékfejlesztést az értéknövelt helyi sajátosságokra épített iparágak létrehozását segíti. Napjainkban ezért nem csupán a „hagyományos” munkakörökben van szükség a könyvtárosokra, hanem például információbrókerként és -menedzserként is. Magyarországon az oktatásügy még nem követte az információ megtalálásában, feldolgozásában és átadásában történt változásokat, ezért a tanítók, a tanárok és az oktatók átképzésében is kiemelkedő lehet a szerepük. További probléma, hogy nem tudjuk eladni a hazai kutatásokat, de az információs szakemberek segítségével a kis- és a középvállalkozásokat, valamint az önkormányzatokat közelebb lehet hozni az alkalmazott kutatásokhoz. Az informatikus könyvtáros szakma neve hazánkban tehát jól cseng, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jelenleg például a meglévőnél 4 ezerrel több informatikusra lenne szükség. „Jövőre a nyugat-európai online tartalom piaca várhatóan megháromszorozódik, a fogyasztói piac pedig tízszer nagyobb lesz, de ne higgyük, hogy emiatt feleslegessé válunk! Minél magasabb színvonalú a technikai tudás, annál jobban igényli az ezt értéknövelten hasznosítani képes szakembereket”, mutatott rá az előadó. Rövid távon azért, mert pénzt visznek a munkahelyre, alkalmasak a vezetői tanácsadó szerepére, képesek orvosolni az egyedi munkahelyi problémákat, illetve terjesztik a digitális írástudást. A hosszú távú elvárásokról szólva elhangzott: a könyvtárosok megteremthetik a tananyag és a gyakorlati képzés összhangját, terjeszthetik a foglalkoztatási gyakorlatot, szerepük lehet a szakmai marketingben, alkalmazhatják a hálózati technológiákat és az egymással való kapcsolattartásnak hála, ismereteik közösségi tudássá válhatnak
    .

     

    Humánerőforrás-fejlesztés és tanárképzés
               

    A BDF és a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) szervezetileg már egymásra talált, rendezvényünk az új egység tartalommal való megtöltésének a jelképe, mondta prof. dr. Gadányi Károly, a Kompetencia alapú tanítás-tanulás elterjesztése a nyugat-dunántúli térségben című módszertani konferencián pénteken. Prof. dr. Takáts Péter, a NYME rektorhelyettesének megnyitó beszédében elhangzott, a pályázat keretében a szociális, életviteli, az idegen nyelvi, illetve az infokommunikációs kompetenciákat vették górcső alá. A program felöleli a pedagógusképzés egészét, amelyben az együttműködés révén a Berzsenyi Dániel Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem a regionális gazdaság szereplőjévé akar válni. Az ipar igényeinek kielégítését célzó, a későbbiekben is folytatni kívánt kutatásfejlesztési együttműködés más felsőoktatási intézmények számára példaként szolgálhat.
    Dr. Iker János, a Pedagógiai Szolgáltató Központ igazgatója a kompetencia alapú pedagógusképzés lehetőségeiről szóló előadásában kifejtette: kezdetben a kompetencia fogalma készségegységeket jelentett, az új paradigma szerint a beállítódás és az attitűdök meghatározta órai döntéseket értjük alatta. A sikeres rendszer az elmélet, a tevékenységrendszer és az osztálytermi gyakorlat hármasából épül fel, ám hazánkban az utóbbi még hiányzik. Az előadó példaként említette angliai tapasztalatait, ahol a történelemórák nem csupán a tényekről, hanem az emberről is szólnak. Kulturális szemléletváltozásra van tehát szükség, ennek érdekében a tanárképzésnek is a sikeres humánerőforrás-fejlesztésre kell törekednie. A megvalósításhoz elengedhetetlen a társadalom, a szakma és a pedagógusok közötti egyetértés, illetve az utóbbiakat érdekeltté kell tenni a változásban. A sikeres pedagógusképzésnek a kompetencia alapú tanításra-tanulásra való felkészülés az alapja. Ennek érdekében az osztálytermi gyakorlatra szánt könnyen használható programcsomagokra van szükség, a pedagógusképzésben és a tantestületek belső együttműködésében pedig modelleződnie kell az együttműködés kultúrájának.

     

    Tájékoztató új K+F adókedvezmény lehetőségéről<o:p></o:p>

    <o:p> </o:p>

    Az Országgyűlés a 2006. december 18-i ülésnapján elfogadta Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítását. A törvény - 2006. december 23-tól hatályos - rendelkezése lehetővé teszi a társas vállalkozások különadó-fizetési kötelezettségének csökkentését a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével. A módosítás új lehetőséget teremt az Egyetem számára, hogy az innovációs járulék terhére kötött kutatási szerződések mellett a gazdasági társaságok további kutatási-fejlesztési tevékenységet rendeljenek meg az Egyetemtől, és ezzel különadó-alapjukat csökkentsék.<o:p></o:p>

     

     

    Megnyitotta  Brüsszeli képviseletét a Nyugat-Dunántúli Régió.      Elérhetősége:


    Bruxelles


    B-1040

    Avenue de Tervueren 84

    Telefon: +32 -2-609-00-60

    Fax: +32-2-609-00-59

    Kiss Judit mobiltelefonszáma: +32-479-72-83-96

    Kiss Judit közvetlen e-mailcíme: judit.kiss@westpa.hu

     

    "Austrian Science and Reserach Liaison Office" (ASO)Osztrák Tudományos és Kutatási Kapcsolatok irodája

    Az ASO Budapest  az Osztrák-Magyat Tudományos és Oktatási Akció keretén belül működik 2004 júliusa óta. Elsősorban az osztrák kutatói tevékenység nemzetközivé tételét szolgálja európai kutatói területen belül magyar partnerek közreműködésével.

    Bővebb információ:

    KONTAKT ASO Budapest (H)

    c/o AÖU

    H-1462 Budapest, Pf. 706

    Tel/Fax: +361-266-7474

     



    Kutatni, fejleszteni, pénzt szerezni
    Miért áll a magyar GDP az EU-átlag 61 százalékán csupán? Részben azért, mert hazánk csak a GDP egy százalékát költi kutatásra és fejlesztésre. Aki nem hiszi, nézze meg a statisztikát: gyönyörűen kimutatható az egyenes arányosság a GDP-szint, illetve a kutatásra és fejlesztésre költött összegek GDP-arányos nagysága között. A legtöbb pénzt az unióban a finnek és a svédek költik k+f-re, és minden versenyképességi listán az elsők között vannak. A legkevesebbet a régi tagok között GDP-arányosan a görögök és a portugálok szánják erre, és ők a legszegényebbek a tizenötök közt.Forrás: http://www.vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2005-08-03&d=2005-08-03&r=&c=2

     



    Egyre kevesebb a magyar találmány
    Tapasztalatok szerint egyre kevesebb találmánnyal rukkolnak elő a magyar feltalálók, holott a világban talán kreativitásáról ismert leginkább a magyarság. Más országokban folyamatosan növekszik a találmányok száma: a legtöbb találmány Japánban születik, egymillió lakosra egy évben 3 ezernél több jut, míg Magyarországon ez a szám nyolcvanhét. Sokan egyből nemzetközi irodáknál jegyeztetik be találmányukat, mert így kisebb bürokráciával megúszható az eljárás. A magyar feltalálónak 31 ezer forintjába kerül az oltalom, ha a magyar hivatalhoz fordul.